Nagyon szerencsés vagyok. Tavaly az ország egyik legcsilli-villibb naaagy sulijában tanítottam, idén pedig egy nagyon kicsiben, ha nem a legkisebben. Ennek megfelelően a körülmények is mások, egy "kicsit".
Ami első látásra a legszembetűnőbb, hogy nincs az informatika teremben tábla. Illetve van, de nem annyira klasszikus tábla, inkább faliújságnak mondanám: sárgára mázolt farost lemez. "Felesleges" tábla, sem fehér-filctollas, sem fekete-zöld-krétás nincs az iskolában, és egy ideig még nem is lesz. Maradt tehát a bluetack-papír-filctoll megoldás.
Megvettem a kellékeket az ápiszban, majd kiszámoltam, hogy kb. mennyi időre lesz ez elég - klasszikus táblahasználattal. Irreális mennyiség! Ki van zárva, hogy ennek így kell lennie. Ennyi fontos, hasznos dolog történik egy órán? Kizárt dolog!
A tanterem bár nagy, de a táblától való távolság kicsi. Úgy döntöttem, hogy egy csomagolópapír elég kell legyen. Ennek megfelelően a villamosozás hátralevő részét azzal töltöttem, hogy kitaláljam minek kell, minek szabad felkerülnie A csomagolópapírra. Nagyon élveztem. Nem csak azért mert sikerült megoldanom egy általam kitalált "problémát", hanem azért is, mert elég alaposan átgondolt órákat voltam "kénytelen" tartani.
A csomagolópapíros óra jó. Később is elő lehet venni, biztos nem "törli" le senki hamarabb véletlenül. Ja igen, költséges. 12,5 Ft egy óra.
Hm? Mi a véleményed? Kipróbálnád? És miért nem? :)
a kényszer nagy úr
2007.10.09. 22:23 gombszemu
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://informatikatanitas.blog.hu/api/trackback/id/tr71191805
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hanger 2007.10.29. 17:18:07
hát azért tantárgya válogatja... egyébként fotóból tényleg jó lenne... és akkor kinn hagyhatnám egész félévben a sok fontos és érdekes rajzot. egyébként erről jut eszembe. vagy egy HTAPF rajzteszt. rajzolj egy házat, fát, állatot, embert, és egy szabadrajzot. az van, hogy a teszt elején nem áruljuk el, hogy utána kérdezgetni fogunk a rajzról. meg fogjuk kérdezni akár, hogy hogyan érezte magát a levelek rajzolása közben. azonban egy pszichológusi rendelés háromnegyed óra. a legtöbben nem is végeznek egy ülés alatt az összes rajzzal. néha hetekkel később van csak a következő óra. és most jön ami miatt írom: a kedves betegek tökéletesen emlékeznek akár egy hónap múlva is a saját rajzukra nézve az akkori dolgokra. esetleg nekem mint tanár, lehet, hogy hasznos lenne, ha tudnék a korábbi rajzaimra nézni? esetleg lehet, hogy a diáknak is jó lenne az én rajzomra nézni?
