tippek-trükkök az informatika tanításában

A tíz évesekkel még mindig folyamatábrákat rajzolgatunk. Egyrészt azért, mert rájuk fér, másrészt azért, mert a gépteremben 5 használható gép van, a 12 fős csoportra :(

Az alaphelyzet az, hogy semmit nem szeretnek csinálni, "füzetet kinyitni" (eleve elhozni sem nagyon sikerül), "ceruzát elővenni", "írni", továbbá olyan dolgozat megérteni, ami 5 másodpercnél hosszabb koncentrálást igényel.

Elérkezettnek láttam az időt arra, hogy most már ismétlést, ciklust is megvalósítsunk folyamatábráinkban, és úgy ítéltem, hogy 5 másodpercnél több idő lenne "egyszerre" megérteni, apró lépésekre bontottam.

Az első órán 4 folyamatábrát kaptak ( http://algernon.hu/~blenessy/suli/ciklus.jpg ), amiből az első teljesen el volt készítve, semmit nem kellett hozzáírni (ez nagy öröm volt :)), csak végig kellett hallgatniuk a "mesét". A mese szerint a tornatanár a "számláló", aki az ujjain számolja, hogy hányadik felülésnél tartunk, és amint elérjük az ötöt, akkor megállhatunk. A második folyamatábra már egy kicsit hiányosabb volt, hiányzott belőle a "lényeg". Az, hogy mit kell csinálni és az is, hogy hányszor. Ezt a két nem éppen elhanyagolható momentumot kártyákból húzták. A piros karikás hátú kártyán a cselekvések szerepeltek, a kék X-es, pedig a hányszort adta meg. ( http://algernon.hu/~blenessy/suli/kartyak.jpg ) Ekkor már boldogok voltak, hogy a feladatok felével már sikerült végezniük. A harmadik és negyedik folyamatábránál újabb kártyákat húzhattak, ami felpörgette őket és a feladatmegoldás sebességét is, annak ellenére, hogy a negyedik ábrán már csak az üres dobozok szerepeltek.

Hogy mi maradt meg belőle? Fogalmam sincs. Lehet, hogy jövő órán kiderül.