Egy óvodásnak nyugodtan mondhatjuk, hogy "az a piros rókás az az internet" (vagy nagy kék betűs, felekezeti hovatartozástól függően).

2-3. osztályosoknak, megfelelő körítéssel és szóhasználattal, már beszélhetünk hálózati topológiáról (nem véletlenül használtam egyes számot). Rajzolhatunk nagy pókhálót, sok géppel és óperenciás tengeren túli számítógépekkel. Legtöbbször érdemes tisztázni, hogy "az internet" az nem a piros rókát jelenti, nem lehet "internetet tenni" egy gépre, csak akkor működik, ha valamilyen módon kapcsolatban vagyunk a világgal.

Középiskolában eszi, nem eszi, nesze itt vannak a különféle hálózati topológiák, protokollok, átvivőközegek. Némi magyarázattal egész helyes kis kép kerekedhet belőle.

Mivel még sohasem tanítottam 5. osztályosoknak hálózatokat, és pont itt volt az ideje, sokat meditáltam rajta, hogy
* mit gondolnak, mit gondolhatnak ők a hálózatokról, az internetről?
* mi lenne az az elmélet, az az információ, ami közelebb vinné őket az internet valós világához, és hosszú távon segítené őket a gyakorlati problémák megoldásában is?

Azt már pontosan tudják, hogy az "internetes" számítógépek messze vannak egymástól. Gyakorlatban már sokszor és sokmindenre használták az internetet. Leveleztek, webeztek, cseteltek... Arra jutottam, hogy a protokollok ismerete, megfelelő csomagolással persze, pont alkalmas lenne a fenti cél megvalósításához. Ezek után már csak csomagolni kellett.

Feltéve, hogy a topológiával nagyságrendileg tisztában vannak jó megoldásnak tűnt, ha a modellezéshez a közúthálózatot választom. Az óra első 10-15 percében a közúti fuvarozásról volt szó. Egyik oszlopba összegyűjtöttük, hogy miket, milyen típusú termékeket szoktunk szállítani, mellé pedig odaírtuk a célnak megfelelő szállítóeszközt.

sóder - billenős
ember - busz
beton - mixer
benzin - tartályautó
stb...

(A lista felénél valaki megkérdezte, hogy mi köze ennek az informatikához :))

Kb. táblatörlés után, az óra hátralevő részében, összeírtuk, hogy ki mit szokott csinálni az interneten.

levelezés
játék
csetelés
stb.

majd mellé egy másik oszlopba odaírtuk, hogy hogyan kell ezt megvalósítani, csomagolni, szállítani, vagyis milyen protokollt kell használni hozzá.

Tudom, hogy van ebben a megközelítésben némi csúsztatás, de jól szemlélteti például azt hogy a nagy kupac dolgot több kis kupacban küldjük el, nem feltétlenül konvolyban egymás után közlekednek a csomagok, hanem különböző útakon, különböző sorrendben is megérkezhetnek. Az átviteli sebesség már egy kicsit kényesebb kérdés, de az biztos, hogy van egy elvi maximum mindkettőnél (természetesen a fénysebesség :)).

Következményekről még nem tudok beszámolni. Lehet, hogy majd jönnek ezerrel tiltakozni a szülők, hogy milyen felesleges elmélettel traktálom gyermekeiket. Meglátjuk...